Ki a hibás, ha koszos a gyerek?

Bármennyire kényes is ez a téma, muszáj beszélni róla. Óvónők, pedagógusok számta­lan példát tudnának említeni, de szülőként is bizonyára sokan tapasztalták, hogy vannak gyerekek, akik mosdatlanul, elhanyagoltan, nem egyszer büdösen érkeznek az óvodába, iskolába. Vajon jogos-e, ha ilyenkor a pedagógus jelzi ezt akár a szülő, akár a gyermek felé? Nem hangoztatott, de elvárt dolog, hogy a közösségben élő gyerekek tisztán, rendezet­ten vegyenek részt a közösségi életben. Ez alapfeltétele annak, hogy társai elfogadják. De mit lehet tenni, ha ez mégsem így van? 

KISEBB GYERMEKEKNÉL, 10 éves korig az ápolatlanság egyértelműen a szülő felelős­sége. A szülőt a pedagógusnak megszólítani ez ügyben kínos dolog. Az ellenőrzőbe beírni sem lenne helyes. Mit tehet a pedagógus, aki elsősorban a gyermek érdekében cselekszik? Közvetítőt kell keresnie, erre pedig az iskola­orvos mellé rendelt védőnő a legalkalmasabb. Ő tud ebben a legkisebb sérüléssel cselekedni. Természetesen, ha a pedagógus felvállalja ezt a szerepet, az nagyon dicséretes dolog, de félő, hogy a szülő támadásnak érzi a jelzést, és ez rontja a felnőttek gyermek ügyében végezhető kooperációját. A gyermek figyelmeztetése ebben az életkor­ban nem sok sikerrel jár. A többi szülőnek sem szerencsés belefolyni a közvetítés­be, az is konfrontálódást okozhat az érintett szülővel.

NAGYOBB GYEREK esetében a gyermekkel kell ezt a dolgot az osztályfőnöknek vagy bármelyik tanárnak négy­szemközt megbeszélnie. Elítélendő a nyílt színi lejára­tás. Lehetőleg olyan személy vállalkozzon erre, akit a gyer­mek elfogad. A pedagógus ne csak figyelmeztesse a gyereket a tisztálkodásra, hanem mondja el azt is, hogy mit kell tennie: „két­naponta mosd végig a testedet; ha van módod, használj izzadásgátló stiftet, golyós dezodort, és minimum kétnaponta válts ruhát.”
Annál a gyermeknél ugyanis, akinél ilyen probléma jelentkezik, gyakran a szülő sem ismeri az elemi elvárásokat. Az osztálytársak szülei közül csak olyan személy vállalkozzon ilyen jellegű beszél­getésre, aki valamennyire bizalmas kap­csolatban van az érintett gyermekkel. Természetesen ebben az esetben is szerepet kaphat a védőnő, de ő sem kerülheti el a személyes beszélgetést.

A cikk korábban a Tudatos Szülők Lapjában jelent meg.